LÁTÁS:
EGY A KRISZTUS TESTE
SOK HELYSZÍNEN,
KÜLÖNBÖZŐ „ÖNKIFEJEZÉSSEL”
MISSZIÓ:
A SZENT SZELLEMMEL EGYÜTTMŰKÖDVE VEZETNI AZ EMBEREKET ABBAN, HOGY KRISZTUST TELJES ODASZÁNÁSSAL KÖVESSÉK.
Jól érezni magunkat
„Olyan emberek vagyunk, akik mindig a tőlük telhető legjobbat adják Istennek és másoknak, és mindeközben szeretnek nagyokat nevetni.”
-
„Megtölti még szádat nevetéssel, és ajkaidat ujjongással.”
(Jób 8:21)
-
„Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön. Ezt mondták akkor a népek: »Hatalmas dolgot tett ezekkel az ÚR!«” (Zsoltárok 126:2)
-
Isten méltó rá, hogy a legjobbat kapja belőlünk. Ezért aztán minden tevékenységünkben meg kell jelennie annak, hogy a kitűnőségre törekszünk. Nem a tökéletességre, de a kitűnőségre, melynek érdekében hajlandóak vagyunk folyamatosan értékelni a munkánkat, és ezzel egy időben folyamatosan javítani rajta az Isten Királysága érdekében. (Malakiás 3; Zsoltárok 78:72; Kolossé 3:17)
-
Elköteleztük magunkat arra, hogy a művészeteket és a technológiát visszaszerezzük a Királyság céljaira.
Tanulni és növekedni
„Olyan emberek vagyunk, akik elkötelezték magukat egy folyamatos szellemi növekedéssel jellemezhető életstílus mellett, és tisztában vannak vele, hogy őszinte számadással tartoznak az őket körülvevő közösségnek.”
-
A Szigetszentmiklósi Szabadkeresztény Gyülekezetben mindenkit szeretettel látunk, mindenkire szükség van, és mindenkit arra bátorítunk, hogy változzon. A filozófiánk az, hogy „Gyere, ahogy vagy” de „Ne maradj úgy, ahogy vagy”. (Prédikátor könyve 10:10)
-
Lehetetlen szellemileg éretté válni, amíg érzelmileg éretlenek vagyunk. Istent szeretni elválaszthatatlan attól, hogy szeressük az embereket, és ehhez érzelmi gyógyulásra és szellemi elmélkedésre van szükség. (Zsoltárok 37:7; Máté 22:37-39)
-
Az Isten iránti őszinte szeretetnek mindig az elsőnek kell lennie. Minden kereszténynek folyamatos szellemi növekedésre kellene törekednie, melyet az ima és a tanítványozás által érnek el. A hitünk növekedése szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy imádkozó életet éljünk, és a különféle kiscsoportokon keresztül tanítványozásban legyen részünk, és hogy e csoportokon belül őszintén számot tudjunk adni az életünkről. (1Thesszalonika 5:16-18; Márk 12:29-31; Apostolok cselekedetei 2:44-47; 1Péter 2:2; 1Timóteus 4:7-8; Példabeszédek 27:17)
-
Támogatjuk a különféle nézetek, elvek, szembesítését a Biblia igazságaival. Önmagunkat és másokat is a kihívás elé állítunk, hogy az életünket az Isten Igéjéhez szabjuk, miközben a kiscsoportokban őszintén számot adunk az életünkről. (Máté 18; Apostolok cselekedetei 5:1-11)
Megosztani az életünket és a szolgálatot
„Olyan emberek vagyunk, akiket Isten elhívott, hogy áldozatot vállalva ne csak »fogyasztói« legyünk a gyülekezetben zajló dolgoknak, hanem tevőlegesen hozzá is járuljunk azokhoz. Tudjuk, hogy együttesen sokkal többet tudunk elérni, mint egymás nélkül.”
-
Mi szolgai lelkülettel rendelkező gyülekezet vagyunk, akik önkéntes módon dolgoznak. Minden hívő akkor találja meg a legnagyobb örömet és beteljesedést, ha a szellemi ajándékaik szerint szolgálnak olyan területeken, melyek iránt szenvedély van bennük. (Márk 10:45; Efézus 2:10; Róma 12:1; 1Korinthus 12:14-20)
-
Az Isten királysága szerint gondolkozunk, és az Isten királyságának más részeivel karöltve akarjuk szolgálni a Királyság céljait. (János 17:20-26; Máté 16:18; Lukács 15)
-
Hisszük, hogy Isten szerint az a hatékony szolgálat, amikor egy csapatként veszünk részt a gyülekezet életében. Minden embernek van szerepe, melyet a Krisztus testében betölthet. (Prédikátor könyve 4:9-12; Zsoltárok 133:1; Efézus 4:11-16; 1Péter 2:4-9)
Tisztelet és megbecsülés
„Olyan emberek vagyunk, akik hiszik, hogy a tisztelet és a megbecsülés érték, és ezek szerint kell élnünk!”
-
Arra bátorítjuk a gyermekeket, hogy tiszteljék a szüleiket.
-
Tiszteljük a tőlünk idősebbeket, és támogatjuk a régi hagyományt, mely szerint a fiatalabbak adják át a helyüket az idősebbeknek, ha nincsen hová leülniük. (3Mózes 19:32)
-
A közösségünk férfi tagjai tisztelik és becsülik a nőket, méltóan és szeretettel bánnak velük, ahogyan Krisztus is szereti az Ő Gyülekezetét. (1Péter 3:7)
-
A környezetünkben és az országunk élén álló vezetőket tiszteljük. (Róma 13:1-2)
-
Értékeljük a vezetőket, megbecsüléssel és tisztelettel vagyunk irántuk azért, mert vezetésükkel szolgálnak minket (1Péter 2:17)
Bátorság és meggyőződés
„Olyan emberek vagyunk, akik bátrak és meggyőződéssel teltek a kihívások közepette.”
-
Türelmesek és kitartóak vagyunk az üldözés és szenvedés közepette. (2Timóteus 1:7)
-
Kiállunk amellett, amit helyesnek tartunk az Isten Igéje szerint, és nem félünk a kihívástól, hogy bibliai értékekben meggyökerezett életet éljünk, és hogy másokat is erre hívjunk.
-
A kísértés közepette meggyőződéssel állunk meg, és nem ingadozunk.
„Ellenkultúra”
„Olyan emberek vagyunk, akik szentségben akarnak járni, és megvetik a lábukat a kulturálisan elfogadott dolgok ellen, amennyiben azok nem egyeznek a Biblia tanításaival.”
-
E világnak a normái nem ingatnak meg minket, mert Isten szentségre hívott minket. Olyan értékeket vallunk magunkéinak, és olyan életstílust folytatunk, mely ellenkezik az elfogadott kultúrával.
-
A világban, és főleg a kapcsolatainkban szent módon viseljük magunkat az Isten kegyelmének erejéből. (2Korinthus 1:12)
Szellemtől vezetetten élni
„A Szent Szellemtől vezetve őszinte kapcsolatokat alakítunk ki, és olyan módon osztjuk meg az Evangéliumot, hogy az elérje az emberek életét.”
-
Hisszük, hogy az a legerőteljesebb evangelizáció, amikor egy ember megosztja az evangéliumot egy másik emberrel. Így az evangelizáció egy természetes életformává válik, ahogy egyesével megnyerünk más embereket Krisztusnak. (Példabeszédek 11:30; János 1:43-45; János 4:28-30)
-
Hisszük, hogy az ima és a böjt által Isten átformálja az életeket!
-
Odaszántuk magunkat arra, hogy Krisztus képére formálódjunk az Isten Igéjével és a Szent Szellemmel való napi közösségen keresztül. Múlhatatlan odaadás van bennünk az Isten Igéje iránt.
-
Annak érdekében, hogy elérjük azokat az embereket, akiket senki sem ér el, olyan dolgokat kell tennünk, amiket senki más nem tesz. (1Korinthus 9:22-23; Apostolok cselekedetei 17:22-34)
-
Kiállunk az erkölcsi tisztaság, a pénzügyi szabadság és a becsületes kapcsolatok mellett.
Szeretet és nagylelkűség
„Olyan emberek vagyunk, akik örömmel és nagylelkűen osztják meg az egész életüket másokkal.”
-
Tudatosan szeretjük a városunkat, nemzetünket és a földünket, és a bűnt kivéve bármit megtennénk, hogy elérjük az embereket Krisztusnak (Apostolok cselekedetei 4:32-37; Zsidó 13:5; Jakab 4:13-17)
-
Hisszük, hogy minden tevékenységünk alapjának az őszinte szeretetnek és a törődő kapcsolatoknak kell lennie. Hisszük, hogy egy gyerek felneveléséhez egy egész falu szükséges. (Jakab 1:2-3; 1Péter 3:8-9; 1Korinthus 13:8; Róma 16:17; Efézus 4:3)
-
Tiszteljük egymásban Isten jelenlétét, és engedjük, hogy az Ő Szelleme hassa át a családunkat. Bármit teszünk, igyekszünk azt nagylelkűen tenni.
-
Befogadó közösség vagyunk, akik az élet bármely területéről származó embereket szívesen fogadják, és arra bátorítjuk őket, hogy kezdjék el, majd folytassák a szellemi utazásukat. (Apostolok cselekedetei 11:1-18)
-
Szószólói vagyunk azoknak, akik nem tudnak önmagukért felszólalni a környezetünkben, vagy azon túl. Elköteleztük magunkat arra, hogy felemeljük azok fejét, akiket az élet elnyomott. (János 8:1-11)
-
Egy Krisztusnak teljesen odaszánt ember életét a rendkívüli mértékű nagylelkűség kell, hogy jellemezze. Az életünk minden területén a nagylelkűségünkről fognak minket ismerni. Krisztus teljesen odaszánt követői sáfároknak tekintik magukat minden Istentől kapott dolguk felett, és ezért hajlandóak nagylelkűen megosztani ezeket másokkal. Ez magába foglalja az idejüket, a tehetségeiket, anyagi javaikat és pénzüket is. (Apostolok cselekedetei 4:32-37; Zsidó 13:5; Jakab 4:13-17)